Fürdő

Nátrium-hidrogénkarbonátos típusú, jodid iont is tartalmazó termálvíz. Enyhén barnás színű 53 °C.

Az egész évben működő termál és strandfürdő Dévaványa nyugati részén, közel 2000 négyzetméteren fekszik, melynek háromnegyed része zöld terület, park, napozó, játszótér, sportterület. Ez utóbbin strandröplabdázás, tollaslabdázás, kis és nagypályás futballozási lehetőség várja a vendégeket.

A komplexum lelke a feszített víztükrű 25 méteres úszómedence, és az ehhez kapcsolódó tanmedence. A gyógyulni vágyók szívesen pihennek az ülőpadkás, egy méter mély gyógymedencében, a kisebbek szórakozását pedig a kör alakú gyermekmedencében folyó önfeledt pancsolás biztosítja.

A dévaványai termálfürdőben a 60-as évek elejétől indult be a termál medencefürdő és kádfürdő. A helybeli lakók több évtizedes használata során bebizonyosodott a víz jótékony hatása, leginkább a reumatikus megbetegedésekben. Többek között az ízületi és gerinckopásos betegségek, a lágyrész-reumatikus, az idült reumatikus gyulladás, az ideggyulladás, az idegfájdalmak, az idegbénulás, sorvadt izmok kezelésére és gyógyítására. A nagyszámú érdeklődés hatására a 90-es évek végétől fejlődésnek indult a fürdő, megnyílt az elektromos kezelő (ultrahang, iontoforézis, interferencia, ingeráram, galván diadynamic áram kezelés), hydro- és balneoterápiás kezelések (szénsavfürdő, víz alatti vízsugármasszázs, súlyfürdő), mechanoterápiás kezelések (gyógymasszázs), gyógytornakezelések egyéni és csoportos formában

Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény

A nemrég várossá nyilvánított Dévaványa egyik új kulturális színfoltja és idegenforgalmi látványossága a Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény. Dr. Bereczki Imre néprajzkutató és régész által 65 éven át összegyűjtött adattári, levéltári, néprajzi anyag 2000. április 14-én vált múzeumi intézménnyé, 2000. augusztus 17-én nyílt meg a város előtt. Az alapító Dévaványán született, s haláláig szinte mindig itt élt, dolgozott, s gyűjtötte a helység és annak környékének szellemi és tárgyi emlékeit.

A múzeum hatalmas régészeti anyaggal rendelkezik, erre bizonyság, hogy megtekinthetőek a Körös-kultúra, az alföldi vonaldíszes, a tiszai-kultúra tárgyi emlékei, különös tekintettel a rézkorból való, korához képest meglehetősen épen fennmaradt talpasedényre, amely ritkaságnak számít az országban. A magyar történelem honfoglalás utáni korszakaiból is számos értékes és érdekes lelet látható.

A néprajzi kiállítás a ványai ember életét ábrázolja: megtekinthetik a sárréti pásztor, halász, méhész, földműves által használt tárgyakat, a mindennapi életet felvillantó eszközöket, amelyek ismerete igen fontos a ma élő ember számára. Mindezek mellett hatalmas adattárral és több száz évet átfogó levéltári anyaggal várja az intézmény a Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi látogatóközpontja április 1-től október 31-ig - minden hétfő kivételével - fogadja az érdeklődőket. Reggel 9 órától délután 17 óráig vagyunk nyitva - hétvégeken is!

Az állandó kiállításaink mellett - melyek a Nagy-Sárrét hajdani és jelenlegi élővilágát és a túzokkeltetés és nevelés fontosabb mozzanatait mutatják be - egy videofilm szintén a túzokok életével és a túzokmentő, repatriáló állomás munkáival foglalkozik. Fotókiállításunk a térség növény- és állatvilágával, tájképi értékeivel ismerteti meg a látogatókat.

Réhelyi Látogatóközpont

A Dévaványai-Ecsegi puszták az 1997. január 16-án megalakult Körös-Maros Nemzeti Park egyik legnagyobb területű egysége, mely 1975 óta védett. Nyolc elkülönülő részből áll, területe 13085 hektár, ebből fokozottan védett 2659 hektár. A terület két meghatározó részre oszlik. Egyik a Hortobágy-Berettyó ártere, a másik az innen délre, keletre található szikes puszták.

A Hortobágy Berettyó folyó védett 20 km-es szakasza elkerülte a múlt századi folyószabályozást. Nagy kanyarokat ír le a területen, közrefogva jelentős gyepterületeket. A folyó közeli gémtelep kiemelt madártani érték kolóniát alkotó fajokkal, mint a szürkegém, bakcsó, kiskócsag, üstükösgém. Jelentős a fokozottan védett vidra előfordulása ezen az élőhelyen. A Hortobágy-Berettyó víztereiben megtalálható számod védett növény is, pl. a tündérfátyol, a vízitök, a sulyom és a rucaöröm.

A területi egység kétharmada pusztai táj, melyen jellegzetes száraz és nedves szikespusztai növénytársulások találhatók. Számos védett növény közül a löszpusztákon a macskahere, szikes területen többek között a réti őszirózsa, sziki kocsord, erdélyi útifű állományai tenyésznek. Számos féltett madárritkaság pl. a székicsér, a rejtett életű ugartyúk, hamvas rétihéja rendszeresen vagy alkalmilag fészkel.

A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, melynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben a Túzokvédelmi Állomást. A túzok megtartása érdekében főként a szabadtéri állományvédelemre koncentrál a nemzeti park túzokvédelmi munkája. A Körös-Maros Nemzeti Park feladata, hogy az idegenforgalom számára a védett területet, annak természeti értékeit, az itt folyó természetvédelmi munkát bemutassa. E célt szolgálja a Réhelyi Látogatóközpont, mely Dévaványa és Ecsegfalva között félúton található.

A múzeumépület emeleti részében található a Nagy-Sárrét növény- és állatvilágát bemutató kiállítás. A látogatóközpont külső helyszínein lehetővé válik a túzok és ősi magyar háziállatok természetes környezetben való megfigyelése. A madarak megfigyelését a felépített kilátó teszi lehetővé. A főépület környékén magyar szürke szarvasmarha, bivaly, rackajuh kisebb állománya hasznosítja a gyepterületet.

A Körös-Maros Nemzeti Park a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységén a természeti értékek és a táj mélyrehatóbb megismerése érdekében kerékpártúra útvonalakat alakított ki.

1. Gabonás-Szilasok (20 km)

Erdőspuszta, sziki erdő-sztyepprét élővilága, a túzokdürgés helyszíne tekinthető meg az útvonalon.

2. Bala - Berettyó-Halastavak (48 km) és Bala - Berettyó-Kórézug (43 km)

Fő látványosságait a Hortobágy - Berettyó folyó szabályozatlan szakasza adja. Fajgazdag növény- és állatvilága kedvező perspektívákból figyelhető meg.

3. Kérsziget-Berettyó-Ecsegfalva (15 km)

Ecsetpázsitos kaszálóréteket, mocsárréteket, szikes foltokat érint az útvonal. A rétek vizes laposain sok madárfaj megfigyelhető. Az útvonal a Hortobágy-Berettyó rövidebb szakaszát is érinti.

4. Atyaszeg-Csordajárás-Dévaványa 817 km

Az útvonal kezdeti szakasza fokozottan védett terület határán halad, mely túzokélőhely. Későbbiekben vízimadár élőhely, zsombékoló mocsárrét, nagy egybefüggő pusztatáj változatos vegetáció látható.